A Tibet-Európa Alapítvány célja elsősorban a tibeti buddhista kultúra szellemi és művészeti értékeinek közvetítése a nyugati társadalom felé.

Kategória: Buddhizmus

Buddhizmus

Mi a buddhizmus?

Buddha tanításainak legjobb magyarázatát Ő maga adta. A tanításokat szanszkritül Dharmának, tibetiül Csönek hívják. Mindkettõ azt jelenti: „ahogy a dolgok vannak“. Tehát a buddhizmust tekinthetjük úgy, mint eszközöket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a dolgokat úgy lássuk, ahogy valóban vannak – itt és most. A buddhizmusban nincsenek dogmák, és megengedi, hogy bármit megkérdőjelezzünk. Buddha tanításai a test, a beszéd és a tudat szabadságának teljes kifejlesztését célozzák.

További információk a www.buddhizmusma.hu oldalon.

Buddha

„Azért tanítok, mert minden ember boldog szeretne lenni, és el akarja kerülni a szenvedést”

Sákjamuni Buddha volt az első történelmi személy, aki saját erőfeszítése révén elérte a teljes megvilágosodást.
Az időszámításunk előtti VI. században született Észak-India egyik apró országában, királyi család sarjaként, Gótama Sziddhárta néven.

A Buddha szó a történelmi személyen túl, azt az állapotot is jelöli, amikor megszabadulva a zavarodottság fátylaitól, felragyog a tudat ragyogó öröme és szeretete.

A tibeti buddhizmus

A VII. században Szongcen Gampo király kezdte Buddha tanításainak magjait elültetni, hogy a barbár szokásoktól az együttérzés és bölcsesség irányába fordítsa népét.

Egy évszázaddal később Triszong Decen király meghívására Indiából Tibetbe érkező nagy megvalósító, Guru Rinpocse (szkr. Padmaszambava) folytatta a buddhizmus alapjainak lerakását. Nemcsak a helyi ártó szellemi erők „megszelídítéséről” volt híres, hanem arról is, hogy titkos tanításokat rejtett el későbbi korok számára (ezek az ún. termák). A XI. században Atisa, az indiai szerzetes-professzor és a híres jógi, Marpa hozta el Indiából Buddha legmagasabb szintű tanításait, mely Gyémánt Út néven is ismert. (szkr. Vadzsrajána)

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén